Honnan jön a bevételünk a webáruházunkba???
Hogyan értelmezzünk és döntsünk?
Azért nehéz a döntés vezetőként, mert több szempontot és jelenséget kell figyelembe vennünk.
1. Mit látunk?
Teljesen különböző számokat láthatunk a GA4-ben, a Facebook vállalkozáskezelőben, a Google Ads saját felületén, a webáruházunk statisztikáiban és végül a bankszámlánkon mint realizált bevétel. 🙂 Ahhoz, hogy a különbségeket megértsük, meg kell értenünk ezeknek az eszközöknek az alapvető mérési módszereit és természetes hiányosságait.
- A Google Ads és a Facebook azokból a vásárlásokból, melyekben szerepet játszott, bizonyos hányadot magának könyvel el, ami érthető. A fenti példában nehéz elképzelni, hogy a Facebook, vagy a Google Ads nélkül is lett volna vásárlás, de hogy melyik eszköznek mekkora szerepe volt a vásárlásban, azt igen nehéz lenne eldönteni, sőt különböző termékeknél ez teljesen más is lehet az eszközök szerepe a vásárlásban.
Ha szükségünk van valamire, és aktívan keresünk, akkor sokkal könnyebben meggyőz egy hirdetés és rövidebb lesz a vásárlási útvonal, mintha egy vadonatúj impulzussal találkozva megtetszik valami (vágytermékek).
Érthető módon akkor is hosszú lehet a döntési folyamat, ha nagyon drága a termék és minél óvatosabban akarunk dönteni. - A Google Analytics 4 viszont próbálna egyensúlyt teremteni a különböző csatornák között és valamilyen módon eldönteni, hogy a konverziót valójában hova, milyen csatornára, vagy csatornákra könyvelje. Erre szolgálnak az un. attribúciós modellek, amiről beszélünk részletesebben mindjárt, sőt akit mélyebben érdekel azoknak egy teljesen külön, részletes bejegyzés is szól majd erről.
- A webáruházak statisztikái is mást mutatnak, hiszen pl a lemondott rendelések, vagy a cookie-k nem elfogadása miatti rendelések nem jelennek a marketing eszközeinkben, csak a webáruházban, tehát összehasonlítani őket és pontos egyezést várni értelmetlen lenne.
2. Biztosan helyes, amit látunk?
De sajnos egyáltalán nem biztos, hogy a számaink pontosak, és ezt túl sok hiba okozhatja!
A legfontosabbakra mindjárt nézünk példákat, de jó hír, hogy a hibás mérések egy jó része felszámolható, ami pedig nem, azt legalább tudjuk, értjük és felhasználhatjuk a döntéseinkben!
3. Hogyan értelmezzük és hogyan döntsünk jól?
A GA4 attribúciós modelljei
Röviden: az attribúciós modellezés lényege, hogy a konverziót megpróbáljuk szétosztani a különböző forgalmi források között.
Érthetőbben: próbáljunk elképzelni egy focicsapatot, akinek közös a célja: gólt kell szerezni. A gól a konverzió, azaz a vásárlás.
Jó csapatmunka esetén általában a gólszerzőhöz kötik a gólt, de a csapat nélkül nem születhetett volna meg! A GA4 megpróbálja különbözőképpen modellezni, hogy a gólban kinek mekkora szerepe volt. Akkor szerez a csapat a legtöbb gólt, ha gördülékeny a csapatmunka, és az edző folyamatosan elemzi, hogy mire van szükség a jobb eredményhez.
Ugyanilyen elemzés szükség ahhoz is, hogy a marketingünk összes eleme a legjobban működjön együtt és a leghatékonyabban szerezzünk gólt, azaz költséghatékonyan vásárlót!
Dióhéjban nézzük meg, milyen alapvető attribúciós modellek vannak a GA4-ben és azok mit jelentenek? Az attribúciós modellekről nagyon alaposan később, külön cikkben foglalkozunk majd, ha ha érdekel, iratkozz fel a cikk végén található űrlapon!
Adatközpontú hozzárendelés
Fizetett és organikus utolsó kattintás
A közvetlen forgalmat figyelmen kívül hagyja, és a konverziós érték 100%-át ahhoz az utolsó csatornához rendeli, ahonnan az ügyfél átkattintott.
Fizetett Google-csatornák – utolsó kattintás
Hol lehet beállítani?
Mérési anomáliák, különbözőségek
Sajnos ilyenkor is tapasztalhatjuk, hogy a Google Ads-ben megjelenő konverziós adatok nagyon távol állnak a GA4-ben látható adatoktól. Mik lehetnek az eltérések okai – az attribúciós modell különbségeitől eltekintve?
A leginkább zavaró jelenség manapság az, hogy sok esetben irreálisan magas számokat látunk, mint direkt forgalmi forrás. Jó hír lenne, ha igaz lenne, mert az jelezné, hogy egyre többen találnak ránk hirdetés nélkül, de sajnos a túl magas szám általában mérési hiba. Nézzünk néhány konkrét példát arra, amikor a GA4 számaink „gyanúsak”.
1. Másfajta konverzió mérés
2. GA4 követőkód nem fut le
Hibás beállítás, vagy Adblocker esetében a GA4 nem mér konverziót, míg a Google Ads igen.
3. Eltérő konverziós időablak
4. A konverzió később jelenik meg
5. Különböző eszközökön történt konverzió
…és még sok egyéb, lesz erről hosszú, részletes, minden részletre kiterjedő cikk, amiből megtanulhatod az összes olyan beállítást, ami segít a minél pontosabb mérés kialakításában!
Most nézzünk néhány olyan esetet, amikor túl magas a direkt forgalmunk aránya. Ennek néhány potenciális oka:
1. Hibásan cimkézett URL-ek
2. Cache problémák
Gyakran használunk un. cache technológiát az interneten, ami annyit tesz, hogy nem töltődik be az oldal, amennyiben nem volt benne változás, így gyorsabb a felhasználói élmény. A GA4 követőkódot a HTML oldal HEAD szekciójában szokták elhelyezni, ami általában nem kerül kerül a cache-elés hatása alá, de előfordulhat, hogy mégis, olyankor pedig nem fog lefutni a követőkód, és a forgalom a direkt csatornába kerül
4. Kereszt domain hivatkozások hibás beállítása
Amikor több domaint szeretnénk követni, és ezt hibásan állítjuk be a GA4-ben, akkor szinte mindig előfordul, hogy a forgalom a direkt csatornában landol.
5. Generációs okok, offline márkaépítés 🙂
6. Google Analytics problémák
Sajnos 2024 júniusától egy ismert jelenség, hogy a GA4 rendszerén belül is van mérési anomália, aminek egyenlőre nem lehet tudni az okát. Természetesen ezt nem tudjuk megoldani, de remélhetőleg erre a Google minél előbb megoldást talál.
