Három másodperc – körülbelül ennyi idő áll a rendelkezésedre, hogy megragadd a véletlen internetfelhasználó figyelmét és elindítsd azon az úton, amelynek a végén majd hűséges ügyfellé, vásárlóvá válik. Napjaink médiakörnyezetében viszont nem egyedül versenyzel ezért az értékes, de szűkös „erőforrásért”. A felhasználóknak végtelen lehetőségük van arra, hogy elosszák online idejüket, ezért lényeges, hogy személyre szabott üzenetekkel és maradandó hirdetési élménnyel vértezd fel magad a kihívások ellen. A digitális versenyelőny alapja továbbra is a felhasználói adatokban rejlik, azonban a hozzáférést nagyban korlátozza a hirdetők legnagyobb rémálma, az online adatvédelem.
Cikkünkben arra adunk választ, hogy hogyan kovácsolhatsz előnyt a fogyasztói adatvédelem állította akadályokból. Sőt, rámutatunk, hogy miként válhat a legerősebb fegyvereddé, ha a fogyasztói kapcsolatok erősítéséről és a márkád iránti bizalom növeléséről van szó.
1. Online adatvédelem fogyasztói szemüvegen keresztül
Ha azt mondjuk online adatvédelem, akkor a legtöbbeknek elsőként egészen biztos, hogy a GDPR és annak minden jogi huzavonája jut az eszébe. Sőt, az új adatvédelmi szabályokhoz való alkalmazkodás titkon mindenki számára frusztráló, bizonytalansággal teli élményként maradt meg.
Pedig fontos, hogy a felhasználói adatvédelemre ne csupán jogi kötelezettségként tekintsünk! Érdemes tisztában lenni azokkal az általános véleményekkel, gondolatokkal is, amelyek meghatározzák fogyasztóink attitűdjét a személyes adataik védelmével kapcsolatban.
Az internetfelhasználók többsége a mai napig nincs tisztában azzal, hogy pontosan hogyan gyűjtik, kezelik és használják fel az online térben az általa megadott adatokat. Arról nem is beszélve, hogy milyen eszközök és módszerek állnak a rendelkezésükre a személyes adatok biztonságához. Az információ hiánya, valamint a média által közvetített kép – hackerekről, adatcsalásokról – egyaránt ráerősítenek arra a magatartásra, amely óva inti a felhasználókat a személyes adataik megosztásától. Neked ezzel az óvatoskodó, sokszor szkeptikus fogyasztói attitűddel szemben kell helyt állnod, függetlenül attól betartod-e az adatvédelmi irányelveket.
A Boston Consulting Group (BCG) és a Google közös felméréséből kiderül, hogy:
a megkérdezettek 62%-a vágyik személyre szabott hirdetési élményre, ugyanakkor 45%-uk jelezte azt, hogy kényelmetlen számára személyes adatainak megosztása.
Az személyre szabott élmény és a személyes adatok visszatartása egymással ellentétes, egymást kizáró felhasználói attitűdnek tűnhetnek. Ez az ellentét viszont a megfelelő eszközöket alkalmazva könnyen feloldható. A felhasználók ugyanis a megfelelő információk birtokában és megfelelő ellenérték fejében hajlandóak az alapvető bizalmatlanságukból engedni.
A fogyasztók három kérdésre keresik a választ, amikor a személyes adataik gyűjtéséről, kezeléséről és felhasználásáról van szó. A vélt vagy valós választól függően pedig eldöntik, hogy hozzáférést adnak-e a személyes információkhoz. A három kérdés a következő: milyen adatokat gyűjtenek (1), milyen célból gyűjtik őket (2), valamint hogyan gyűjtik őket (3).
Milyen adatokat gyűjtenek?
A vélemények megoszlanak abban, hogy mi számít szenzitív adatnak és mi az, ami nem vagy kevésbé az. A tények azt mutatják, hogy az olyan általános attribútumokat, mint a nem vagy az életkor, az internetfelhasználók szinte ellenvetés nélkül megosztják. Viszont minél specifikusabb, konkrétabb információkról van szó, annál alacsonyabb ez a hajlandóság. Ilyen személyes adatok például valakinek a lakcíme, telefonszáma vagy hang- és képmása.
Az alábbi diagramon láthatod, hogy a fogyasztók mely adataikat osztják meg legszívesebben és melyeket kevésbé:
- Ez az információ ugyan irányadó lehet számodra is, de fontos tudnod, hogy saját célközönséged véleménye ettől eltérhet. Így mindenekelőtt érdemes figyelembe venned és felmérned közönséged egyéni preferenciáit és véleményeit. Majd ezeket a felhasználói igényeket szem előtt tartva célszerű kialakítanod online adatgyűjtési és kezelési és védelmi stratégiádat.
Milyen célból gyűjtik az adatokat?
A fogyasztóknak különböző előfeltevései vannak arról, hogy a vállalatok milyen célból használják a személyes adataikat. Ez szintén meghatározza az általános bizalmat, valamint az adatmegosztási hajlandóságot. Márpedig a vállalatok vélt céljait rengeteg negatív sztereotípia övezi.
Az említett felmérésben:
válaszadók 57%-a gondolta úgy, hogy a vállalatok visszaélnek személyes adataival és értékesítik azokat valamely harmadik félnek.
A felhasználók akkor hajlandóak megosztani személyes információkat, ha az adatgyűjtés célja – az ő igényeikkel összhangban – valami számukra is előnyös kimenetelt tartogat. Előnyben részesítik az olyan adatgyűjtési, adatkezelési célokat, mint a személyre szabott fogyasztói élmény megteremtése vagy a termékinnováció, szolgáltatásfejlesztést támogatása.
Ráadásul azzal kapcsolatban is megoszlanak a fogyasztói vélemények, hogy alapvetően mely szektorokat és foglalkozási területeket tekintik megbízhatónak. A személyes adatvédelem vonatkozásában a gyógyszeripart, az egészségügyi vagy a pénzügyi szektort sokkal hitelesebbnek ítélik, mint a média- vagy szórakoztatóipart, illetve a szállítási, utazási cégeket.
Hogyan gyűjtik az adatokat?
A hogyan kérdés itt nem arra vonatkozik, hogy a vállalat pontosan milyen adatgyűjtési módszert, mérési startégiát, esetleg technológiát alkalmaz. A fogyasztókat az érdekli, hogy milyen ellentételezést, profitot várhatnak a személyes adataik megosztásáért.
A felmérésből kiderül, hogy:
a válaszadók 90 %-a hajlandó megosztani a személyes adatait, ha megfelelő értéket kap cserébe.
- Az ellenértékek itt nagyon sokfélék lehetnek, kedvezménykuponoktól kezdve, az ingyenes termékmintákon át, egészen a nagyobb felhasználói kényelmet és élményt célzó funkciókig. Az már viszont szegmensenként eltérő lehet, ki milyen ellenértéket tulajdonít megfelelőnek. Míg a Z generáció tagjai viszonylag „olcsón” bocsátják személyes adataikat a vállalatok rendelkezésére, addig az idős, egzisztenciálisan stabil fogyasztói csoportoknál már nagyobb, értékesebb ösztönzőkre lehet szükséged.
2. Bizalomnövelés online adatvédelmi stratégiával
Minden egyes felhasználói interakció lehetőség számodra, hogy bővítsd az első féltől származó adataidat és a felhasználásukkal valódi versenyelőnyt szerezz. Az internetezők viszont rengeteg sztereotípiát és negatív attitűdöt táplálnak a vállalatok online adatgyűjtésével, kezelésével kapcsolatban. Ez a gyakorlatban nagyfokú bizalmatlanságot és a személyes adatok visszatartását eredményezheti.
A közönséged alapvető bizalmatlanságának csökkentésére szerencsére számos stratégia és módszer a rendelkezésedre áll. Az alábbiakban az úgynevezett 3M-modellt mutatjuk be, amellyel kiválóan ösztönözheted felhasználóidat a személyes adataik megosztására, mindemelett pedig erős, bizalmi kapcsolatot alakíthatsz ki.
Mi az a 3M-modell?
A 3M-modell sokkal inkább szemléletmód, mintsem konkrét lépések sorozata. A modell három M-jét az angol meaningful (jelentőségteljes), memorable (emlékezetes) és manageable (kezelhető) szavak alkotják, melyek egy-egy megközelítést fednek le. Ezeken most egyenként, részletesen is végigvezetünk.
Válj jelentőségteljessé!
Ha a közönségedet ösztönözni szeretnéd valamilyen interakcióra vagy valamely művelet elvégzésére, akkor általánosságban igaz, hogy fair értékcserét kell biztosítanod. Azaz olyan ellenértéket kell tudnod nyújtani, amely az ő szempontjukból fontos, jelentőségteljes és releváns. Nincs ez másként a személyes adatok megosztásánál sem.
Ahogy korábban említettük, az ellentételek rendkívül széles skálája áll rendelkezésre – így a kedvezménykuponok vagy a hozzáférés biztosítása exkluzív tartalmakhoz, a felhasználói élményt növelő funkciókhoz. A sor szinte végtelen.
A megfelelő érték, ellentétel kiválasztásánál érdemes figyelembe venned, hogy az elérni kívánt célcsoport mennyire szegmentált és az egyes szegmenseknek milyen eltérő preferenciáik vannak. Emellett javasoljuk, hogy kommunikáld előre azokat az előnyöket, amelyeket az adatmegosztásért nyújtasz.
Tedd emlékezetessé!
Szintén növelheted a márkád, vállalatod iránti bizalmat, ha emlékezteted a közönségedet arról, hogy mikor és milyen személyes adataikat osztották meg. A Google felmérése szerint azok a felhasználók, akik emlékeztek adataik megosztására, sokkal pozitívabban reagáltak az online hirdetésekre.
Sokkal bizalmasabb színben tűnhetsz fel, ha a fogyasztóidat már az adatmegadáskor megkérdezed arról, milyen időközönként szeretnének értesítést kapni adatvédelmi beállításaikkal kapcsolatban.
Biztosíts kezelhetőséget!
Végül, az online adatvédelem non plus ultrája, ha a konkrétan a felhasználóid kezébe adod a kontrollt személyes adataik felett. Lényeges, hogy közönséged azt érezze, nem folyt ki a kezei közül az irányítás és bármikor változtathat adatvédelmi beállításain. Ez nem pusztán az adatgyűjtéshez, adatkezeléshez és felhasználáshoz való hozzájárulást jelenti, hanem annak bármikori módosítását, visszavonását is.
Fontos, hogy biztosítsd azokat az eszközöket, információkat és technológiai hátteret, amely lehetővé teszi felhasználóidnak, hogy módosíthassák az adatvédelmi beállításokat.
Cikkünkben részletesen is áttekintettük milyen általános aggályai, bizonytalanságai lehetnek az internetezőknek a személyes adataik védelmével kapcsolatban. Ezt követően próbáltuk azt is megmutatni, hogy az online adatvédelem jogi korlát helyett, hogyan fordítható a vállalatodat támogató szupererővé. Reméljük, hogy a 3M-modell alkalmazásával te is tartós, bizalomra épülő kapcsolatot alakítasz majd ki közönségeddel!
Ha érdekel, hogy az online adatvédelmen túl hogyan mérheted hatékonyan a felhasználói adatokat, akkor olvasd el korábbi cikkünket. Hasonló tippekért és tartalmakért, pedig kövesd blogsorozatunkat!
Cikkünkhöz felhasznált források:
Think with Google Build more meaningful customer relationships.
Boston Consulting Group Consumers Want Privacy. Marketers Can Deliver.